Élménybeszámoló- Paks, 2017. Június 21-25
Eltelt egy hét, leülepedtek a dolgok mindenkiben. Elolvastam a beszámolókat, és a résztvevők érzéseit.
Minden nap eszembe jut, felidézem az arcokat, a munkákat, a hangulatot..
Azt mondják semmi nem történik ok nélkül. Én hiszem ezt, és igyekszem mindig keresni is a válaszokat a múltban mi mért történt? hol van a hozadéka, mi lett a jövőben ennek a régi emléknek pillnatanak, élménynek találkozásnak a következménye.
Kicsit visszamegyek a tábor kapcsán.
Mindössze másfél éve, hogy a Lignocolor általunk beköszönt Magyarországon, 2015 novemberében. Körülbelül fél évig váratott magára az első workshop, mivel szerettem volna maximálisan felkészült lenni, és egy jól felépített közös festéssel várni mindenkit.
Ezen a legelső workshopon találkoztam Iványi Krisztinával, aki egy igazi jelenség. Emlékszem, akkor azt beszéltük Lacival , hogy egy igazi finom nő, művelt, intelligens, igényes. Nem tudtam ki ő a privát életben, mivel foglalkozik, ha dolgozik,nem mondott erről semmit. Egy érdeklődő volt, aki mint mondta még sosem festett, de nagyon szeretné kipróbálni. Nem utolsó sorban rajong Bardócz Éviért, aki megtisztelte az eseményt.Azóta kiderült, hogy Krisztina egy igazi laza, vagány csaj a kommunikáció istennője. 🙂
Krisztina már az itt fantasztikus érzékkel nyúlt a dolgokhoz, olyannak tűnt, mint aki mindig ezt csinálta. Ösztönös érzékkel alkotott, segített később másoknak is. Zsigerben van az alkotás, ez a későbbiekben meg is mutatkozott. Minden létező technikát, festéket , cuccot kipróbált, és a saját lakásásban kertjében olyan csodák vannak, mind-mind a saját munkái, hogy az ember lánya csak ámuldozik.
Szóval Krisztinával így találkoztam, ezen a tavaszi hétvégén. Talán nem túlzok, hogy barátként váltunk el, a Sári rétest dicsőítve, remélve, hogy hamarosan újra találkozunk.
Hamar elérkezett a találkozás, amikor több forgalmazóval együtt meghívást kaptam a a fantasztikus pályázat zsűrijébe, ami nagy megtiszteltetés volt a számomra. A pályázat a Paksi Atomerőmű égisze alatt zajlott.
Krisztina volt aki megálmodta, megszervezte, logisztikázta az alkotó energia pályázatot- ezzel egy olyan országos eseményt hozott létre, mely ezreket mozgatott meg, és bírt alkotásra, adott önbizalmat arra, hogy mutassák meg mit tudnak..
Majd jött a tábor, ahol nagyszerű oktatók mellet szintén jelen lehettünk. Párhuzamban oktattuk a bútorfestés alapjait a legnagyobb krétafesték márka forgalmazójával, Szendrődi Enikővel aki mellesleg egy tüneményes személyiség.
Neves oktató társak megtisztelő társasága tartott foglalkozásokat. Az első, nagyon érdekes ilyen oktatás Misurda ” “ízigvérignő” Ágnes tartotta ( Chameeleon Desig) -a bútorok előkészítéséről, javításáról, eszközökről, szerekről. Nagyon szakmai de jó hangulatú profi pár óra volt ez.
Ági után két csoportban tanultak bútorfestés két különböző termékkel a táborozók, párhuzamban egymás mellet. Már ez önmagában elmondd valamit erről a táborról. Azt, hogy itt minden a résztvevőkért van, nincs márkák közti rivalizáció, hanem az ismeretszerzés, a tanulás a lényege mindennek.
Két márka egymás mellett oktatta, mutatta meg a maga termékeit, mindezt úgy, hogy maximális volt az együttműködés. Természetesen az egyik a Lignocolor volt, szeretettel vittük el és mutattuk meg ezt a nagyszerű festéket.
Bevallom rendkívül izgultam, szerettem volna maximálisan megfelelni ennek a kihívásnak, éreztem a felelősséget, azt akartam minden egyes résztvevő, valódi tudással és tapasztalással gazdagodjon,és ezt merje is használni a jövőben, odahaza, – lehetőség szerint jó hangulatú kellemes festegetés legyen, tudjak mindenkivel némi személyes kontaktust kialakítani.
A koncepció az volt, hogy tetszőleges színnel lefestett székeket stencilezzük, melyhez a Mywall falmatrica áruház ajánlotta fel a csodálatos stencileket.
Pár dolog a táborról:
Pályázni lehetett a részvételre, motivációs leveleket küldtek a jelöltek, melyekből egy stáb kiválasztotta a szerencséseket.
Minden korosztály, minden országrész képviseltette magát, és voltak hölgyek és urak is.
A helyszín pazar- a Paksi 4 csillagos Erzsébet szálloda, ami kifinomult és igényes stílusban lett felújítva, minden kényelmet luxust biztosít az itt megszállóknak.A konyha zseniális, a szobák egyedülállóak- a személyzet mindig mosolyog.
A résztvevők itt tölthettek el 5 napot, teljes ellátással, fantasztikus programokkal, és emellett folytak az oktatások.
Ismeretlen emberek érkeztek, összeforrt csapat -barátok távoztak.
Mi Lászlóval a férjemmel, aki társam a forgalmazó munkában,- ketten fogadtuk a két részre osztott csapatot, és szívemből mondhatom, nagyszerűen éreztük magunkat. Valódi sikerélményt és büszkeséget éreztünk ahogy végignéztünk az elkészült kicsi székeken, amit édesanyák, feleségek, apukák, fiatal lányok készítettek- a mi támogatásunk mellett..
Bátran használták a színeket, ügyesen alkalmazták a technikákat- számomra egészen elképesztő volt a magabiztosság, ahogy azonnal mindenki tudta milyen színnel, milyen mintával, vagy technikával kíván alkotni.
Mosolygós kedves emberek léptek be a terembe, és büszkén a kezükben az elkészült kisszékkel távoztak tőlünk. Mind egyedi volt, és jellemezte a készítőjét, vagy a jövendőbeli tulajdonosát.
Ahogy nézem ezeket a képeket, eszembe jut, ahogyan készültek. látom a kezeket, a koncentráló arcokat.
Következett Évi ( Pure Design by bardoczeva) és Zoli (Lakbear) szakmai támogatása, hasonlóan jó hangulatban, és hatalmas mennyiségű tudásanyaggal.
Ők két napon át mindenféle nagyszerű technikát és megoldást mutattak, fantasztikus darabok születtek.
A remek hangulat itt is jelen volt, az eszközöket a Pentart biztosította.
Ami látszott a résztvevők számára, hogy minden a maximális odafigyeléssel zajlik. Profi stáb figyelt mindenre- gördülékenyen zajlik minden, olyan mintha századszor zajlana ez az esemény.. Mindenre figyeltek, ételallergia, egyéni igények, az alkotáshoz szükséges anyagok, eszközök, – ajándékok, egyszerűen fel nem lehet sorolni.
Volt itt minden:- kirándulás, város-, és erőmű látogatás, pálinkafesztivál, wellness, hosszú éjszakába nyúló nevetés, beszélgetés, koncert..
Ami nem látszik az az iszonyatos munkamennyiség ami e mögött van. Hónapokkal ezelőtt kezdődött a szervezés, folyamatos email váltások az oktatókkal, minden apró részletre kiterjedő odafigyelés, minden többször átgondolva, egyeztetve. Pontos menetrend, és folyamatos tájékoztatás.
Tankönyv készült, csodás kivitelben, ehhez az oktatók készítettek a saját témakörükben anyagot- és minden résztvevő rendelkezésére állt a munka során. Te is letöltheted itt:
Mindezek koordinálását Iványi Krisztina és Thuróczy Zsuzsanna végezte,sok héten keresztül, nem volt olyan kérdés, vagy felvetés, amire ne jött volna azonnal a megfelelő megnyugtató válasz. Fáradhatatlanul dolgoztak a helyszínen is, fel-fel bukkantak az oktatások alatt.
Köszönöm, hogy részese lehettem egy ilyen színvonalú, profi levezetésű eseménynek, köszönöm a munkájukat, az Atomerőműnek pedig azt, hogy ennyi áldozatot vállaltak azért, hogy egy ilyen ügyet felkaroljanak.
A Tábor eddig egyedülálló az országban, soha nem volt még ilyen jellegű esemény, olyan tudást és élményt adtak ezzel minden egyes résztvevőnek, ami semmivel nem összehasonlítható.
Csak mellékesen írom le, hogy szemem előtt zajlott ahogy az akkor először találkozó teljesen máshonnan érkező, más korú és nemű emberek barátságokat kötnek,sztoriznak, kacagnak, olyan jó volt a hangulata, hogy ennyit az utóbbi egy évben összesen nem nevettem, mint ebben a kis időben.
Feltöltődtem, rengeteget kaptam tőletek.
Remélem minden résztvevője, szervezője, bárki aki hozzájárult ahhoz, hogy ez egy hatalmas élmény legyen, ugyanígy vélekedik:
Tökéletes volt- tökéletes emberekkel- tökéletes helyen!
Elkövettünk egy hibát: -túl hamar hazajöttünk…
Felhívom a figyelmet, hamarosan újra indul az alkotó pályázat- és aztán talán újra lesz tábor- én úgy sejtem. Tehát munkára fel, alkossatok, fotózzatok, és pályázzatok!
Ölelés:
Krisztina
